A legelső dolog, amit vásárolt, egy szép darú mintázatú esernyő volt. Tizenhárommért vette. Ezért anyja biztos mondta volna, hogy miért költött el a pénzéből már első nap, mikor még ahol lakni fog ebben az évben sem tudja hol találja. De ez az esernyő maga volt a tökéleteség, halvány rózsaszín volt és a darú rajta a cseresznya fa ágaival elragadták a képzeletét. A lány tudta, hogy ez az első alkaklom, hogy ilyennek fogja érezni magát, Japán nehéz hely, főleg egy magyar lánynak, aki előtt ott állt két lehetőség, ha otthon maradt volna az anyja beajánlotta volna az egyik szállodába, mint valami vezető, de ez távol állt tőle. És nem is érezte volna magát boldognak, az anyja folytonos ellenőrzései mellett, és persze ott volt még András, aki minduntalan minden lépését tudni akarta, és valahányszor összefutottak szerelmet vallott neki.
Ez a legetőség, hogy Japánba járjon egyetemre, egy új remény lehetőségét tartogatta számára.
Esett az eső, amikor kilépett az utcára, nem lepődött meg az éghajlaton előtte már utána olvasott Oszaka városának. Nem bánta a rossz időt, égre emelte a tekintetét élvezte, hogy eső cseppek csorognak le az arcán. Magyarországi esőnél a Japán eső teljesen más volt. Hideg volt, mégis szinte már bársonyosan cseperegte le az arcán, mint egy kéz simogatás.
Négy évig járt Magyaroszágon gimnáziumban. Az idő felében barátnője Barbara kísérte. A lány nem érette, hogy miért döntött, hogy Japánba költözik, és ott kezd egyetemen, hiszen Barbara vele akart egyetemre járni. De azon a napon, amikor felszállt Oszakanába tartó gépre, hogy maga mögött hagyja múltjának e nehéz darabjait, és mozdulatnal bánatát is, és szerelemmel üldözött férfit is. Barbarát is maga mögött hagyta.
Egy hét után jött az első levél, ami számtalan levél követett és üzenet, és egyszer Barbara ott állt az ajtaja előtt, szorosan megöltelte. Nem mondta, hogy mit akar, csak ott volt.
Bejárták a város legérdekesebb részeit, meg a kevésbé izgalmasakat is. Együtt megnézték az egyetemet is, ahol elkezdi a lány tanulmányait, majd azon az estén Barbara vissza utazott Magyaroszágra. Kint esett. Zavartan ölelte meg a lányt - végig nézte, ahogy a lány felszállt a gépre. Hogy most már végleg le zárja a múltat, és itt Japánban új életet kezd, a régi életét kizárva az életéből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése